Katerina versek

Katerina Forest: Szegregálva

Az utcákon porördög lődörög, néha imbolyogva megáll,
majd nekilódul, dühösen becsapja a kékre festett ház ablakát.
Roskadt kerítésen naptól fakult szunnyadó ruhák, 
fércük szakadt, esőverte múló idő szennyese .
Az emelkedőn jön egy részeg, nyomja a pedált,
káromkodik, mondja az istenigazát.
Mérgesen csahol egy korcs, kapkod a lába után, de a rúgástól
vinnyogva megáll. Esteledik. A Hold már felragyogott a bozótos felett.
A házban vacsorához ül a család.
Az anya szégyenlősen ül közéjük, sírva nevet:
– Ma kevéske az étel, de holnap ígérem több lesz.
Kenyeret szel, zsíros edényben kotorász, közben azon meditál,
mi lesz velük ha másnap kenyérre sem telik.

Címkék:

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

A Google és Facebook belépéssel automatikusan elfogadod felhasználási feltételeinket.

VAGY


| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!