Katerina versek

Katerina Forest: Mondd, mit jelent

 

Katerina Forest: Mondd, mit jelentEsős reggelre ébredt a városa szél végigzúgott a kapualjakon.Megpihent néha a ház falának dőlve,majd felsuhant és bezörgetett az ablakon.Álmosan ébredtél, csak néztél engemmajd tétován rám kérdeztél– Mondd, mit jelent neked, ha azt mondod, szeretlek.– Nem tudom– néztem rád meglepődve – ne kérdezz olyat, mire nincs felelet.A szó, hogy szeretlek, csak betű, hang, üres frázis, nem jelent semmit, értéktelen.Nézdd, kinn az esőt, hideg és fázós tőle a reggel.Itt belül már féltelek, már rád adtam kabátot, sálat,meg ne fázz, kedvesem. Ha elmész és távol vagy tőlem, behunyom szememmegpróbállak érzékelni téged, mert ott vagy bennemmegbújsz a sejtjeimben.Ha a távolság köztünk nagyra nő, a lelkem sikolt utánad, feljajdul s kifut belőlem minden józan gondolat, mint szakadt hegedűhúrról az utolsó dallam.Ha visszajössz hozzám, kiragyog a világ, szirmát bontja ezernyi rózsa, táncolni szeretnék, repülnimint habkönnyű gerle,lebegni szelek szárnyán,majd szédülve zuhannék erős karjaidba.

Közzétette: Katerina Forest – 2017. október 19., csütörtök

 

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!