Katerina Forest: TarkólövésMég sírhatsz, még hullhat a könnyedtemetheted gyermeked, még nincs vége,még most következik, amibe beleremegez a törékeny világ, otthonod, hazád.Még sírhatsz, még érezheted illatátaz esőnek, mi oly gyorsan mosta áta vérrel telt utcaköveket, amin állszbambán és nem értesz semmit, nemérted mi a bűnöd, miért ver Isten?Még sírhatsz, még hullhat a könnyed,míg térdepelsz a mocsok közepén,feletted már dögkeselyűk kerengnek,várják a húst, s te a tarkólövést.Már vége, már elfogyott mindenkönnyed, zörgő csontjaid mellettfoszladozó hullahegyek, elfelejtettmementó leszel az új világ reggelén,mire lassan kúszik a vadrepkény.
Közzétette: Katerina Forest – 2017. október 23., hétfő
Még sírhatsz, még hullhat a könnyed
temetheted gyermeked, még nincs vége,
még most következik, amibe beleremeg
ez a törékeny világ, otthonod, hazád.
Még sírhatsz, még érezheted illatát
az esőnek, mi oly gyorsan mosta át
a vérrel telt utcaköveket, amin állsz
bambán és nem értesz semmit, nem
érted mi a bűnöd, miért ver Isten?
Még sírhatsz, még hullhat a könnyed,
míg térdepelsz a mocsok közepén,
feletted már dögkeselyűk kerengnek,
várják a húst, s te a tarkólövést.
Már vége, már elfogyott minden
könnyed, zörgő csontjaid mellett
foszladozó hullahegyek, elfelejtett
mementó leszel az új világ reggelén,
mire lassan kúszik a vadrepkény.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: