Személyiségünk mire kiteljesedik,
Testünk megöregszik.
Már nem érdekel az idő,
Az se, mit mutat a tükör.
Testünk megöregszik.
Már nem érdekel az idő,
Az se, mit mutat a tükör.
Elébe állok, összenevetünk
– Jó vagy öreglány,
Csajosan vagány.
Ráncok, ősz haj?
– Jó vagy öreglány,
Csajosan vagány.
Ráncok, ősz haj?
Kit érdekel, ha szemem üzen,
Ott benn van a fény.
Ott benn van a fény.
Gyermeki énem még bennem él.
Fájós gerincem egyenesre húzom,
Ropogós csontjaim igazítom.
Ropogós csontjaim igazítom.
Lassabban, meggondoltan lépek,
Örülök, ha az utcán végig érek.
Örülök, ha az utcán végig érek.
Boldog vagyok, megelégedett,
Mert a sors hozzám kegyes,
Adott nekem hosszú életet.
Mert a sors hozzám kegyes,
Adott nekem hosszú életet.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: