Katerina Forest: Gondolkodom

Gondolkodom. Ezzel telik a napom. 

Az emberi gyarlóságon, butaságon. 

Keresztre feszített hitem már-már

 feladom. Aztán eszembe jut,

mily kis idő vár még rám a földi lét

 oltárán. Emlékemet majd itt hagyom.

Esténként eszedbe jutok, ezért örökké

élni fogok, mert  sejtjeidben megbúvok.

Lehet, mesélsz rólam, vagy csak

belül emlékezel, jót vagy rosszat,

nem érdekes. Egy könnycseppet

a szemedbe széltől kavart por

 teremt. Legyintsz egyet

 – Nem érdekes…