Katerina Forest: Marihuána

Gyűrött arcodon mélyülő ráncok,

szemed fénye vörös folt.

Egy pontra figyelsz, már nem

érdekelnek a külsőségek.

Kiégett lelked hamvaiban keresgélsz

egy szikrát, szétesett életed  előtted

áll és mint a régész, újra restaurálsz.

Még hiszel.

Mindennap mondod az imát,

nyomod az életfilozófiát.

Még hiszel,

erőlködve, hogy minden olyan mint rég,

erős karodban ott a szenvedély.

De kimosta az agyad a marihuána,

izmaidban görcsöl a vágy,

a lemondás…