Katerina Forest: PATAK

Zúgó patakmeder mellett kövek, csillogók, simák,

néha kicsi hullám átragyogja, fürdeti, csörgeti,

odébb teszi. A víz zenél, susog, dalol, cseveg, csobban,

nevet, virágszirmokat hátára vesz, viszi őket tova,

ringat, ölel, fürdet, partra tesz. Eső esik,

a víztükör gyűrűket rajzol, cuppan, toccsan,

növekszik, partot mos, füvet tép, gyökereket lazít,

hódít, borít, terjed, zúdul, sárrá változik. Ömlik,

csúszik a völgybe. Temet. Koporsót szállít.

A nap ragyog, és a patak nyugszik. Harmattá válik.