Katerina versek

Katerina Forest: Vágyom a világod

Korgó hassal, összekucorodva, rongyok közé bújva álmodom. Vágyom a világod. Van apám,  van anyám. De minek?   Apám sárga ujjai közt felszedett csikk füstölög, szemhéja közt leves gőzölög. Anyám sápadt, rekedt, kezében kannás bor remeg.   Nejlon szatyrában kenyérhéj, kukából kiszedett. Vágyom a világod. Álmodom. Mosolyról, szép szemekről, puha ágyról, illatokról. Esti meséről, meghitt vacsoráról…. Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!