Katerina versek

Katherina Forest: A múlt árnyéka

A szél tovasodor minden falevelet mik halottanút porában heverésznek, színüket festi az ősz barnára ,aranyra, majd fakítja a dér, rakja halotti nyoszolyába.Az elmúlás útján lépkedek.Csendes utamon csak emlékek kísérnek, mint egy álom,a múlt mögöttem kullog, néha utolér, szól, ne feledjem,ő mindig kísért, hiába minden, a múlt emléke kitörölhetetlen.Mosolygok rajta, hisz hozzám tartozik, mint a jelen,fogják… Tovább »

Katherina Forest: Csak Veled

Benned élek én örökre, mint a fény,világítok, mint a nappali fényesség.Benned élek én, mint felhőben az eső,nem menekülsz az örök könnytengerből.Árnyékod vagyok én, szürke, tétova.Követlek bármerre mész, mindenhova.Veled halok én, ha sóhajod elszáll,az élet nélküled koporsóba zár... Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!