Katerina versek

Katerina Forest: Gondolkodom

Gondolkodom. Ezzel telik a napom.  Az emberi gyarlóságon, butaságon.  Keresztre feszített hitem már-már  feladom. Aztán eszembe jut, mily kis idő vár még rám a földi lét  oltárán. Emlékemet majd itt hagyom. Esténként eszedbe jutok, ezért örökké élni fogok, mert  sejtjeidben megbúvok. Lehet, mesélsz rólam, vagy csak belül emlékezel, jót vagy rosszat, nem érdekes. Egy könnycseppet… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!