Már a hajnal közelít felém csillaghálóból búvik az ég, de én nyitott szemmel fekszem. Nem értem fájó életem, azt se, miért ver engem az Isten? A sóhajok hídján járok, kezemből száraz virágok szirmai hullnak, amorf lelkem köddé olvad, véremből sirályok isznak. Sudár vesszőn fekete madár vijjogó hangja messze száll, visszanéznék, de félek,… Tovább »
Katerina Forest: Hajnalfény
Már a hajnal közelít felém csillaghálóból búvik az ég, de én nyitott szemmel fekszem. Nem értem fájó életem, azt se, miért ver engem az Isten? A sóhajok hídján járok, kezemből száraz virágok szirmai hullnak, amorf lelkem köddé olvad, véremből sirályok isznak. Sudár vesszőn fekete madár vijjogó hangja messze száll, visszanéznék, de félek,… Tovább »
