Léptek koppanása csillagporos úton az idő járja a végtelent, megy a vén kujon. Lemaradok tőle, lépést tartani nem tudok. Kegyetlen csuhás, nem áll meg csak szólít hiába lassítok, ő rám festi az öregség ráncait. Szórom magamról a tegnapot a mát, porfelhő mögöttem a múlt, már nincs rajtam semmi, csak hideg rázón a bizonytalanság. Míg… Tovább »
Katerina Forest: Az idő rabságában
Léptek koppanása csillagporos úton az idő járja a végtelent, megy a vén kujon. Lemaradok tőle, lépést tartani nem tudok. Kegyetlen csuhás, nem áll meg csak szólít hiába lassítok, ő rám festi az öregség ráncait. Szórom magamról a tegnapot a mát, porfelhő mögöttem a múlt, már nincs rajtam semmi, csak hideg rázón a bizonytalanság. Míg… Tovább »
