Katerina versek

Katerina Forest: Kihalás

A madár kémlelte  a ködös őszi eget. Szárnyát szétnyitotta suhogtatta próbálgatta erejét. Ősi ösztön súgta, menni kell, itt az idő. Aztán neki rugaszkodott, fel, egyre magasabbra felhők fölé szállt szelek szárnyán Mindegy mi volt vihar, sebes eső zúzmarás köd mint egy robotrepülő szállt, nem volt akadály. Ezernyi kilométer után végre ott a pihenő, mikor leszállt… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!