Katerina versek

Katerina Forest: Naplemente

A Nap óriás vörös gömbje a horizontra ért,ringott még kicsit a tó vizén,játszott a faleveleken, pasztellt festett, majdszürkét, utána maradt a sötétség. Naplemente, mindennap csodálom, az égüzen felém, új nap jön holnap,vele együtt egy új remény. Mi lesz akkor, ha zárt szemem nyitni nemtudom, hiába minden erőfeszítés,ha eljön értem az örök Naplemente,és nem virrad a… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!