Katerina versek

Katerina Forest: Mikor a Nap

Mikor a nap elsiratja az utolsó bíborkönnyét és az estben elring kicsit még a tó vizén, könyörtelenül jön mögötte a sötétség, a hűvös esti szélben újra didereg lelkem.   Próbálok küzdeni, mesében élni, álmodni újra mint rég, nézni önmagam tükörképét, keresni egy pontot,honnan újra kezdhetném szétszaggatott boldog napjaim.   Mit építek nappal, széthullik estére, önámításból… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!