Katerina versek

Katerina Forest. Vak vezet világtalant

Egy fénysugár ma végigkísért,kezem ölén ringott szüntelen.Nyitotta lelkem belsejét, ölelteszívem, és minden melegétnekem adta, visszaadta nekemaz elveszett önmagam szeretetét. Egy kis fény a nagy sötétségbenkóborló lelkemnek utat mutatott. Segített, hogy átlépjem az árkot,ne essek földre szüntelen,ne legyen több seb, ne vérezzenhitem, hívogatott, ígérte kivezetebből, a vak vezet világtalantvilágból…a fény, a szeretet. /id Pieter Bruegel festmény… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!