Katerina Forest: Jó vagy öreglány
Személyiségünk mire kiteljesedik,
Testünk megöregszik.
Már nem érdekel az idő,
Az se, mit mutat a tükör.
Elébe állok, összenevetünk
– Jó vagy öreglány,
Csajosan vagány.
Ráncok, ősz haj?
Kit érdekel, ha szemem üzen,
Ott benn van a fény.
Gyermeki énem még bennem él.
Fájós gerincem egyenesre húzom,
Ropogós csontjaim igazítom.
Lassabban, meggondoltan lépek,
Örülök, ha az utcán végig érek.
Boldog vagyok, megelégedett,
Mert a sors hozzám kegyes,
Adott nekem hosszú életet.